Caracollando leggiadramente sulla groppa di una puledra maltese, in sul cadere di una splendida giornata di ottobre, la contessa Anna Maria di Karolystria traversava la foresta di Bathelmatt.

Október egy szép napjának végén Anna Maria di Karolystria grófnő egy máltai kanca hátán ülve könnyedén áthaladt a Bathelmatt erdőn.

La contessa, contando di arrivare a Borgoflores poco dopo il tramonto, era partita dal suo castello alle due del pomeriggio.

A grófnő, aki azt remélte, hogy alkonyatkor megérkezik Borgoflores-ba, délután két órakor indult el a kastélyából.

La città non era discosta, e la brava puledra, dopo quattro ore di marcia forzata, trottava ancora di lena colla foga baldanzosa dei suoi quattro anni.

A város nem volt túl messze, és a jó kisló, négyórás erőltetett lovaglás után, még mindig ugyanolyan lendületes volt, mint amikor négy éves volt.

Quand'ecco, al cominciare di un'erta, tre figuraccie da metter la terzana al vederle, sbucano all'improvviso dai grossi tronchi degli alberi.

Éppen amikor egy meredek útszakaszhoz értek, hirtelen három alak bukkant elő a nagy fák közül, akik nagyon ijesztően néztek ki.

—Alto là! grida una voce da toro.

- Állj! - kiáltott egy férfihang.

Uno dei tre figuri pianta una grinfa tra le nari della cavalla; l'altro appunta una rivoltella al petto della vezzosa cavalcatrice; il terzo, afferrando la contessa al polpaccetto di una gamba, la trae con poco garbo di sella slanciandola a dieci passi dalla strada maestra.

A három férfi közül az egyik egy kötelet tett a ló orra közé, a másik egy pisztollyal a grófnő mellkasára mutatott, a harmadik pedig a grófnő lábánál megragadta, és nagyon durván lehúzta a nyergből, tíz lépésre az országúttól.

Di là a dieci minuti, non rimaneva più nella foresta di Bathelmatt che una gentilissima figura di donna nuda, una formosa statua di alabastro vivente, che i ladri avevano spogliata di ogni superfluità signorile.

Tíz perccel később a Bathelmatt erdőben már csak egy nagyon szép, meztelen női alak maradt, egy gyönyörű élő alabástromszobor, akit a rablók minden felesleges ruhadarabtól megszabadítottak.

Quei mascalzoni avean spiumata la contessa dei gioielli, delle vesti, delle lingerie, non rispettando che un bel paio di calzettine traforate e due elegantissimi stivaletti, armati di speroncini.

Ezek a gazemberek lefosztotta a grófnőt ékszerektől, ruháktól, fehérneműtől, csak egy szép lyukas zoknit és két elegáns cipőt hagytak neki, melyekre szegecsek voltak felszerelve.

—Che buoni ladri! che ladri discreti!—

- Milyen jó tolvajok! Milyen diszkrét tolvajok!

Non calunniamoli.

Ne rágalmazzuk őket.

Se non presero tutto; se fuggirono col grosso del bottino senza darsi la pena di scalzare il più bel modello di caviglia che mai uscisse dalle mani della natura, gli è che al momento in cui si accingevano a tagliare i legacci, i tre briganti erano stati sgomentati e posti in fuga dallo scalpito di un cavallo accorrente.

Ha nem vettek el mindent; ha a zsákmány nagy részével elmenekültek, anélkül, hogy a természet legszebb bokáját levágták volna, az azért van, mert amikor a köteleket le akarták vágni, a három rablót egy közeledő ló ijesztette meg, és menekülésre késztette őket.

Un cavallo, che sopraggiunge di trotto verso il luogo dove fu consumata una aggressione, apparisce sempre, nell'ombrosa fantasia dell'aggressore, sormontato da un carabiniere.

Egy ló, amely a támadás helye felé vágtat, mindig a támadó homályos képzeletében egy karabinésszel a hátán jelenik meg.

Frattanto, la bella contessa era rimasta là.... ho già detto in qual semplice abbigliamento....

Eközben a szép grófnő ott maradt... már mondtam, milyen egyszerű ruhában...

Dite un po', signorina, che fareste, se mai vi capitasse, e Iddio ve ne guardi, di cadere in una situazione identica a quella della nostra graziosa eroina?...

Mondd csak, kisasszony, mit tennél, ha valaha is - Isten ments - hasonló helyzetbe kerülnél, mint a mi bájos hősnőnk?...

Nuda come una Venere classica, nel mezzo di una foresta, ai lumi di un tramonto fosforescente, mentre un cavallo, probabilmente raddoppiato da un cavaliere, si avanza a galoppo concitato!...

Mint egy klasszikus Vénusz, meztelenül az erdőben, a naplemente foszforeszkáló fényében, miközben egy ló - valószínűleg egy lovas kíséretében - izgatottan vágtat feléje!...

Fuggire.... Via! si vede che non avete pratica di foreste. Non sapete che le foreste son piene di ginepri e di vepri, i quali rimano perfettamente e pungono anche maledettamente le carni?

Elmenekülni... Gyerünk! Látom, nincs tapasztalatod az erdőkben. Nem tudod, hogy az erdők tele vannak fenyőkkel és jávorszarvassal, melyek könnyen megszúrhatnak, sőt nagyon is fájhatnak?

Celarsi dietro un grand'albero, attendere che il cavallo e il cavaliere passino oltre.... Ma, poi?

Elrejtőzni egy nagy fa mögött, és várni, amíg a ló és a lovas elmegy... De aztán?

Riflettete, carina; cioè, riflettiamo....

Gondolkodj el rajta, szépségem; vagyis, gondolkodjunk el rajta...

Nel caso della contessa non è in gioco soltanto la pudicizia.... Il giorno va imbrunendo.... tra un'ora farà notte... e una dama avvezza al morbidume dei lini non può adattarsi a dormire in un bosco. Se un lupo.... se un orso.... Che orrore!

A grófnő esetén nem csak a szüzesség forog kockán... A nappal lassan alkonyodik... egy óra múlva éjszaka lesz... és egy hölgy, aki a finom vászonhoz van szokva, nem tud aludni az erdőben. Ha egy farkas... ha egy medve... Milyen szörnyűség!

Ma la contessa era dotata di molto acume pratico. Misurando in un lampo le eventualità della sua posizione, ella non tardò un istante a comprendere che quel cavallo, o piuttosto quel cavalcatore che moveva alla sua volta, era forse l'angelo di salvezza inviatole dalla provvidenza.

De a grófnő nagyon gyakorlatias volt. Egy pillanat alatt felmérte a helyzetet, és rögtön megértette, hogy ez a ló, vagy inkább a lovas, aki a ló hátán ült, talán a jószerencse angyala, akit a sors küldött hozzá.

Innanzi tutto, pensò ella, vediamo di prendere un atteggiamento che ci permetta di presentarci ad un essere della nostra specie senza troppo compromettere la pudicizia!

Először is - gondolta - próbáljunk olyan helyzetbe kerülni, ami lehetővé teszi, hogy egy fajtársunkkal találkozzunk anélkül, hogy túlságosan veszélyeztetnénk a szüzességünket!

Il terreno, come accade in ogni foresta al finire dell'autunno, era sparso di foglie. Lode. all'Altissimo! Non casca foglia che Dio non voglia!

A föld, mint minden erdőben ősszel, tele volt levelekkel. Dicsőség a Magasságosnak! Egyetlen levél sem esik le, ha Isten nem akarja!

E appena esalata la giaculatoria, la contessa adunò rapidamente colle sue braccia candidissime un bel mucchio di quella grazia di Dio piovuta dagli alberi, vi si tuffò, vi si sommerse, si rese invisibile.

És amint ezt a könyörgést kimondta, a grófnő gyorsan fehér karjaival egy nagy halmot gyűjtött össze ebből az Isten által küldött kegyelemből, belemerült, eltűnt.

—Opp! Opp! avanti dunque! È la prima volta che mi fai di questi scherzi, Morello! Opp! Opp!

- Áh! Áh! Gyerünk hát! Ez az első alkalom, amikor ezeket a tréfákat csinálod, Morello! Áh! Áh!

È altresì la prima volta che Morello, il. bel puledro del visconte D'Aguilar, aspira colle sue ampie narici le esalazioni più o meno balsamiche di una contessa sepolta nelle foglie.

És ez az első alkalom is, amikor Morello, D'Aguilar báró szép csikója, széles orrlyukakkal szippantotta be a levelek alatt rejtőző grófnő többé-kevésbé balzsamos illatát.

Il visconte, balzato di sella, prese a carezzare amorosamente l'ombroso animale, apostrofandolo coi più graziosi vezzeggiativi.

A báró leugrott a nyeregből, és szeretettel simogatta az árnyékos állatot, a legédesebb becéző szavakkal szólítva meg.

—È un gentiluomo! riflette la contessa, sollevando cautamente la testolina per sbirciare a traverso gli arbusti.

- Egy úriember! - gondolta a grófnő, óvatosan felemelve a fejét, hogy átnézzen a bokrok között.

Ma il cavaliere, già entrato in diffidenza all'adombrarsi di Morello, udendo stormire le foglie, e parendogli che sotto quelle si disegnassero i contorni di una figura umana, fece l'atto di scompigliarle collo scudiscio.

De a lovas, aki már gyanakodni kezdett Morello jelenlétére, meghallva a levelek zúgását, és úgy vélekedve, hogy egy emberi alak körvonalai láthatók a levelek alatt, megpróbálta a fákat megtisztítani a levelektől a pallóval.

Immaginate se la contessa potè star ferma!

Képzelhetik, hogy a grófnő nem tudott tovább ülni!

—Alto là!

- Álljon meg!

gridò ella, dando un balzo, che mise allo scoperto il suo bel volto e le sue spalle di nitido alabastro; se voi siete, quale ognuno vi giudicherebbe all'aspetto, un gentiluomo ed un uomo di cuore, non avanzatevi di un passo; rispettate e proteggete una dama di alto lignaggio, che non poteva, voi lo vedete, cadere più basso.

kiáltotta ő, felugorva, és felfedve gyönyörű arcát és tiszta alabástromból készült vállait; ha ön, ahogy mindenki ítélne a külsejéről, egy úriember és egy jószívű ember, akkor ne lépjen egy lépést sem; tisztelje és védelmezze a nemes hölgyet, aki, amint látja, nem kerülhetett alacsonyabb helyzetbe.

Il visconte, immobile come un paracarro, guardava e taceva.

A báró, mozdulatlanul, mint egy szobor, nézte és hallgatott.

Ma poichè la contessa gli ebbe narrati i particolari della disavventura che l'aveva tratta al mal partito,—Signora!

De amikor a grófnő elmondta neki a balszerencsés esemény részleteit, mely idehozta őt - Hölgyem!

esclamò egli coll'accento vibrato dei suoi impulsi generosi: io mi terrei il più sciagurato, il più vile dei mascalzoni se un pensiero che non fosse quello di compiere ogni maggior sacrificio per liberarvi dalla vostra falsa posizione, potesse formarsi nella mia mente.

kiáltotta ő, nagylelkű impulzusainak vibráló hangjával: Én lennék a legszerencsétlenebb, a legaljasabb gazember, ha bármilyen más gondolat merülne fel bennem, mint hogy minden áldozatot hozzak, hogy kiszabadítsam önt ebből a hamis helyzetből.

A me pare che la vostra necessità più urgente sia quella di mettervi in una veste meno scucita.

Úgy tűnik nekem, hogy az ön legsürgetőbb szükséglete az, hogy egy kevésbé rongyos ruhába öltözzön.

Se non vi ripugna di indossare i miei abiti, io ve li offro; e al tempo istesso vi do parola che io non sarò mai per volgere gli occhi dal vostro lato fino, a quando voi non vi siate completamente abbigliata delle mie spoglie.

Ha nem bánja, hogy a ruháimat viselje, én felajánlom önnek; és ugyanakkor megígérem önnek, hogy soha nem fogom levenni a szemem önről, amíg ön teljesen be nem öltöztetett a ruháimba.

—Ma... voi... signore?...

- De... ön... uram?...

—Non prendetevi pensiero di me. Affrettiamoci! Eccovi il mio soprabito... eccovi il mio gilet... i miei calzoni...

- Ne törődjön velem. Siessünk! Itt a kabátom... itt a mellényem... a nadrágom...

—Signore!... È troppo!... È una indecenza!... voi dimenticate di essere in presenza di una signora...

- Uram!... Ez túlzás!... Ez erkölcstelenség!... Ön elfelejti, hogy egy hölgy jelenlétében van...

Ma il visconte, colla focosa inconsideratezza dei generosi che si sacrificano, in un attimo si era spogliato.

De a báró, a magukat áldozatul hozó nagylelkűek heves meggondolatlanságával, egy pillanat alatt levetkőzött.

Frattanto la contessa, dopo essersi abbottonato sulle carni quanto poteva occorrerle di vestimento per scattare meno indecorosamente dalla nuvola di foglie dove si teneva rattrappita, drizzandosi della persona e facendo della mano una visiera agli occhi, ripigliava con accento mite e supplichevole:

Időközben a grófnő, miután a lehető legtöbb ruhát magára öltött, hogy a lehető legkevésbé szembesüljön a lombkorona alatt rejtőzködő lányokkal, kiegyenesedve és a kezét a szeméhez tűzve, szelíd és könyörgő hangon folytatta:

—Via!

- Menjünk!

poichè volete essere il mio angelo liberatore, fate, o signore, ch'io non sia costretta ad arrossire di aver accettata la vostra protezione!

Mert ön az én szabadító angyalom akar lenni, tegye hát, uram, hogy ne kelljen szégyenkeznem, amiért elfogadtam az ön védelmét!

Mettetevi là...

Menjen oda...

(e additava il giaciglio dal quale poco dianzi si era levata).

(és a matracra mutatott, ahonnan az előbb felkelt).

Io non avrò mai coraggio di intavolare una seria conversazione con voi, se prima....

Sosem lesz bátorságom komoly beszélgetést kezdeni magával, ha előbb...

La contessa non ebbe tempo di compiere la frase, che già il visconte si era tuffato fino al collo nel fogliame, esclamando:

A grófnőnek nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a báró már nyakig benyomta magát a lombkoronába, és így kiáltott:

—Eccomi agli ordini vostri!

- Itt vagyok az ön rendelkezésére!

—Voi siete un gentiluomo modello! esclamò la dama coll'accento della ammirazione più enfatica; e in presenza di tanta abnegazione, di tanto eroismo, quasi mi sento umiliata di avere con tanta precipitazione accettato le vostre profferte.

- Ön egy mintaúr! - kiáltotta a hölgy a legnagyobb csodálattal. - És egy ilyen önfeláldozás, egy ilyen hősies tett mellett szinte szégyenkezem, hogy ilyen sietősen elfogadtam az ön ajánlatát.

—Signora, interruppe il visconte con voce rotta dai brividi, la notte incalza, il bosco è freddo, il letto punge, le lenzuola non sanno di bucato; convien dunque avvisare subito ai mezzi per trarci entrambi di imbarazzo.

- Hölgyem - szakította félbe a báró reszkető hangon -, az éjszaka közeleg, az erdő hideg, az ágy kemény, az ágynemű nem tiszta. Jobb hát azonnal gondoskodni a kínos helyzet elkerüléséről.

Montate sul mio cavallo e partite!

Szálljon fel a lóra, és menjen el!

In meno di un quarto d'ora sarete alle porte di Borgoflores.

Kevesebb mint egy negyedóra múlva Borgoflores kapujánál lesz.

Nelle tasche del mio soprabito che indossate, v'è un portafoglio abbastanza colmo di banconote.

A magán viselt kabátom zsebében van egy pénztárca tele bankjegyekkel.

Con quel denaro voi potrete, appena giunta a Borgoflores, procacciarvi un abbigliamento conveniente al vostro sesso.

Ezzel a pénzzel, amint Borgofloresbe ér, vásárolhat magának egy, a nemének megfelelő ruhát.

Appena ve ne sarete provveduta, voi non indugerete a rimandarmi i miei abiti a mezzo di persona fidata.

És amint ezt megtette, ne késlekedjen visszaküldeni a ruháimat egy megbízható személyen keresztül.

Dalla sella del mio cavallo pendono due rivoltelle.

A ló nyergében két revolver lóg.

Una per me, l'altra per voi. Va bene così?...

Az egyik az enyém, a másik az öné. Rendben?

Mi occorrerebbe ancora, per ingannare il tempo alla meglio, un buon sigaro di avana....

...És hogy az időt valahogy elüssük, szükségem lenne egy jó szivarra...

Nelle taschette del mio soprabito ne troverete di eccellenti...

A kabátom zsebében talál majd néhány kiváló szivart...

Favorite!...

Kedvesem!...

Mille grazie...

Ezer köszönet...

Ora, non più indugi! Salite a cavallo, e partite di galoppo...

Most már ne vesztegessük az időt! Szálljon fel a lóra, és induljon lóhalálában...

Cioè... aspettate!...

Vagyis... várjon!...

Sarei io troppo indiscreto, o signora, se osassi, prima che ve ne andiate, di informarmi del vostro nome?

Nem lennék túlzottan tolakodó, hölgyem, ha megengedné, hogy mielőtt elmegy, megkérdezzem a nevét?

—Eccovi la mia carta di visita... Oh! la smemorata...! Cercava la mia carta nelle tasche del vostro soprabito... Ebbene: io mi chiamo Anna Maria contessa di Karolystria.

-Íme a névjegykártyám... Ó! A felejtő...! A kabátja zsebében kereste a névjegykártyámat... Nos, a nevem Anna Maria, Karolystria grófnője.

Il visconte diede un balzo che proiettò sulla contessa una mitragliata di foglie.

A vikomt egy ugrást tett, ami egy rakás levelet zúdított a grófnőre.

—Avete pratica della cittadella di Borgoflores? domandò egli con qualche ansietà.

-Ismeri a Borgoflores erődöt? -kérdezte aggódva.

—Ci vado per la prima volta, signore.

-Ez lesz az első látogatásom, uram.

—Ebbene, smontate all'albergo della Maga rossa. Spero fra un'ora di raggiungervi, e di ridere un poco con voi della strana ventura che mi ha procacciato l'onore di conoscere... personalmente una signora, la cui fama era già pervenuta a me sulle ali della pubblica ammirazione.

-Rendben, szálljon le a Vörös Varázsló fogadóban. Remélem, egy óra múlva csatlakozhatok önhöz, és egy kicsit nevethetünk ezen a furcsa kalandon, ami lehetővé tette számomra, hogy személyesen megismerhessem... a hölgyet, akinek hírneve már a nyilvánosság csodálatának szárnyán jutott el hozzám.

Di là a pochi istanti, perfettamente abbigliata e più che mai seducente sotto le flessuosità dell'abito virile, la contessa galoppava a briglia sciolta verso la cittadella.

Néhány pillanat múlva a grófnő tökéletesen öltözve és a férfi ruha vonzerejében még inkább elbűvölően ügetett az erőd felé.